Pula, az Isztria legrégebbi városa

A több, mint 3000 éves, 62 ezres lakossággal, és két hivatalos nyelvvel (olasz és horvát) is rendelkező Pula Isztria fővárosa, és legnagyobb városa. Kellemes klímájáról, és romlatlan természeti környezetéről ismert. Éjszakai élete is igen pezsgő.

Pula már Kr. e. 10. században is lakott volt, az illírek által. A 19. századtól az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének központja volt.

Strandjai még adriai viszonylatban is rendkívül tiszták, és jól felszereltek. Pula ezenfelül gazdag történelmi örökségekkel rendelkezik, pl. egy teljes valójában pompázó római amfiteátrummal, és egyedülállóan sok, jó állapotban megmaradt római építménnyel, melyek egyedivé teszik a számos horvátországi üdülőhely között. E tényezők világszerte ismert, népszerű turistacélponttá tették e gyönyörű várost, és a legtöbben többször is visszalátogatnak ide. A turizmus mellett a borászat, a halászat, és a hajóépítés is régi hagyományokkal rendelkezik itt. Vegyük sorra Pula legfőbb látnivalóit:

Amfiteátrum, Aréna

Pula, és talán egész Horvátország leghíresebb látnivalója e 23 ezer befogadására képes, mészkőből készült aréna, amelyet az 1. században építettek. Ez a világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája. Az antikvitás korának egyik legjobban megőrzött arénája a pulai. A római időkben véres gladiátorviadalok helyszíne volt, a középkorban lovagi tornáknak adott otthont, ma pedig koncerteket, és operaelőadásokat tartanak benne. Hihetetlen, de mégis megtörtént, hogy a II. Világháború idején az olasz fasiszták azt tervezték, hogy szétszerelik az Amfiteátrumot, és Olaszországba szállítják, tervükről csupán a várható nagy költségek miatt mondtak le.

Sergius diadalív / Aranykapu

Az Aranykapu Kr.e. 31-ben épült, a városkapuval szemben fekszik, szinte bejáratként szolgál Pula óvárosának szűk utcáiba. Salvia Postuma Sergi építette a saját pénzéből, ajándékul három családtagjának, akik akkor fontos szerepet töltöttek be Pula életében.

Herkules-kapu

Pula legrégibb kapuja az 1. század közepéről. Nevét a város patrónusáról, Herkulesről kapta.

Róma és Augustus temploma

Az 1. században építette Róma akkori császára, Augustus, a római Mars-templom mintájára. Később katolikus templom lett, majd pedig bármilyen hihetetlen, csűrként használták. 1944-ben Pula bombázása idején súlyosan megrongálódott, de később restaurálták.

Városháza

A pulai városházát 1296-ban építtette Vitreus podeszta, akiről a Podeszta-palota nevet kapta az épület. A 17. században átépítették, ekkor reneszánsz homlokzatot kapott. Eredeti formájában csak a keleti oldalát láthatjuk egy sajnálatos tűzvész eredményeképp. A fórumon, az Augustus templom mellett található.

Mária Mennybemenetele Székesegyház

A Székesegyház Pula néhány más épületéhez hasonlóan valóságos stíluskavalkád. Egy római templom alapjaira, román stílusban épült, majd a 15. században átépítették. Gótikus részek, és a klasszicizmus jelei is felfedezhetők benne. Évszázadokig építették, számtalanszor átépítették és bővítették, a legidősebb része a 4. századból maradt fenn. Tornyát a 17. század második felében húzták fel, melynek építéséhez szégyenszemre az Amfiteátrum köveit használták fel.